...nincs egy olyanom itthon, hogy: anya.
Tegnap olyan jól nézett ki ez a nap... Nincs suli, itthon egyedül egész nap, hawaii-zni az ágyban, miközben tv-zek, vagy bármi mást, csak ne ágyon kívüli legyen...
A reggel is ilyen jó lett volna, ha nem anya ébreszt, ami abból áll, hogy felkapcsolja az ágyam fölötti lámpát egyenesen az arcomba, itt tudja elrontani a napomat. Nem elég, hogy felébresztett, de elkezdett beszélni hozzám, ami hajnali fél 7-kor nem igazán jutott el az agyamig, és ő kihasználta az én figyelmetlenségemet, és az éberségem hiányát! Igen! Ott kezdődött, hogy meg kellett néznem valami ruha összeállítást, hogy jó-e? Komolyan egy reggel képes átöltözni minimum 5-ször, nem tudom hogy bírja. Én örülök, ha nyitva tudom tartani a szemem, és eljutok a szekrényemig, hogy kivegyek belőle néhány ruha darabot, a fene nézi, hogy mennek-e egymáshoz, örülök, hogy feltudok öltözni! Azt is csodálom néhány lányban, hogy nulladik előtt tudnak sminkelni. XDDD Azon kívül, hogy egy kicsit morcik rám bent... Miért is? Mert a bent létem abból áll, hogy órán alszok (szó szerint), szünetben meg ping-pongozok a fiúkkal, akik közölték, hogy bátor vagyok, hogy bemerészkedtem hozzájuk. Nos igen, vakmerőségből nincs hiány, főleg, mert régebben én rendesen ping-pongoztam... Rá is jöttek, bár nyoma sincs a régi csillogásnak, azon kívül, hogy meg kéne keresnem az ütőmet... Féltékenyek rám a kis drága lányok, hogy a fiúkkal lehetek ők meg nem, mert félnek, hogy elcsúsznak meg elkenődik a sminkjük, én ezekkel nem foglalkozok, ha van is rajtam smink, nem egy kilóval...Na de nem ez a lényeg, hanem az, hogy haza érek, és nem csinálok semmit, a tanulás abból áll, hogy kipakolom a cuccokat, hogy na ezeket kéne tanulom, ennyiben is maradok velük. A dogákat, meg 5-ösre és 4-esre írom meg, én sem tudom hogy csinálom (kivétel ez alól a kémia XDD ).
Nos anyám feladta a leckét (mind ezt reggel fél 7-kor):
- mosogass el
- porszívózz össze
- aztán majd hozd be az ebédemet
- szervizbe kell vinned keresztanyád mp3 lejátszóját, mert nem ér rá
- ja és gyere el velem vásárolni.
Utálok mosogatni, a porszívózást szeretem, utálok a munkahelyére menni, mert tele van hülyékkel, utálok a világ végére elmenni másnak a baromsága miatt, és UTÁLOK vásárolni!!!
Én egyetlen drága anyukám... Főleg vele vásárolni... Uh nem akarok becslésekbe keveredni, de szerintem este 8 előtt itthon se leszek. Ja! És tanulni nincs időm, és holnap angol tz... Ha rossz jegyet hozok ismételten bajban leszek... -.-
Na nagy nehezen visszaalszom, erre felébredek reggel 9 előtt, arra, hogy a hülye szomszéd a kukát huzigálja előttünk, plusz a kb. 4 éves fia üvöltve rohangál utána, a motorján. Döngött a ház, én meg próbáltam lenyugtatni magam, ami reggeli morcosságom, plusz anya merénylete után eléggé nehezen ment. Azon kívül utálok ilyenekre ébredni, egyébként is utálom a szomszédokat... -.- Úgy van, hogy kertes házban lakunk, és a kert végében van egy másik ház egy kisebb kert résszel, és a szomszédoknak rajtunk keresztül kell bemenniük.
Múltkor jövök haza, zenét hallgatok, kinyitom a kaput, bemegyek kiszedem a postát, megfordulok erre szemben találom magam a szomszéd „asszonnyal” (egyébként fiatalok). Azt látom, hogy tátog, mert a zene miatt nem hallottam mit mond. Kiszedem a fél fülemből a fülhallgatót és hallom, hogy üvöltözik velem. Így is eléggé ramaty napom volt, már csak ez hiányzott... A kutya volt a téma, hogy állandóan ugat... Mondtam neki, hogy már tanítom neki a nyávogást. -.- És hogy biztos meg akarja őket támadni (miközben be van zárva a karámjába, vagy mibe). Ha ő üvöltözik, akkor én is, a kutyámat senki se bántsa! Fogtam magam, és beküldtem a saját házába, hát nehogy már a saját területemen üvöltözzön a fülembe, túl hangos volt. Átment és onnan üvöltözött, én megközöltem, hogy fogja már be, lerendeztem elég rendesen, egy egész álló nap csapkodta az ajtókat... XDDD Lehet, hogy még nem számítok felnőttnek a szemükben, és tudom, hogy anyáékkal nem mernek így beszélni, de most már azt is tudják, hogy ha kell én meg tudom védeni magam. Később bocsánatot kért, igazságtalan volt és belátta, még se annyira hülye liba. Egyébként is a blöki csak őket utálja, biztos van valami oka... Múltkor is azt látom az ablakból, hogy a mi partvisunkkal hadonászik a kutya felé, még jó, hogy itthon voltam, eléggé érdekes képet vágott a szomszéd, amikor mögüle hallotta a hangomat:
- Segíthetek valamiben? - kérdeztem teljesen normális hangnemben.
- Őőőő én csak... - érezte a helyzet kellemetlenségét asszem, és próbált magyarázkodni, hogy mit keres a mi területünkön, a mi partvisunkkal, és pláne miért támadó pozícióban a kutya felé...
- Meg ne lássam még egyszer a kutya közelében. - mondtam kimérten, még mindig nyugodt hangnemben, bár legszívesebben elintéztem volna egy jobb egyenessel, de ez az alak nem ér annyit, hogy utána nekem fájjon a kezem. :)
A keresztanyám miatt, meg mehetek szervizbe, visszatérve az előző témához. Mert nem bírja elolvasni a használati utasítást... -.- No comment... Oda volt írva: „Ne hagyja, hogy az akkumlátor teljesen lemerüljön, különben nem lehet feltölteni, és használni sem! „ (vagy valami ilyesmi, de ez a lényege) Ezt nem olvasta el és lemerítette, jön hozzám, hogy:
- Anita segíts, nem tudom bekapcsolni! - mindenki hozzám jön ilyenkor, mert általában mindig én szerelek meg minden ilyen cuccot itthon.
Kérem a használati utasítást, elolvasom és mondom neki mi a helyzet... Akkor el kéne vinni a szervizbe, mondom. Aha csak most ezért is én rohangálhatok, azon kívül, hogy hazudozhatok is, mert nem járna erre garancia... :S
Pedig ez a nap olyan szépnek tűnt tegnap... Hüp-hüp
Egyébként egyeseknek üzenem, hogy a történelem nem velem született tehetség! Én is kinyitom a könyvet (néha) csak én egyszer elolvasom és fel tudom fogni, hogy mi van oda írva, és érdekel is. Meg kell látni a dolgokban rejlő szépséget. A történelemnek is van olyan szakasza, amit nem szeretek és igyekszem nem foglalkozni vele, de muszáj. Például a világháborúkat ki nem állhatom, nem csak azért amit tettek, és ahogyan, hanem azért talán, mert ez nem volt olyan rég, még ma is érezhető a hatása.
A kedvenc részem Egyiptom, imádom! Mindent tudok róla, az összes fáraót, dinasztiát, mert szeretem, és nem kellett hozzá tanulnom, csak pár könyvet elolvasni, és megmaradt.
Kettős honfoglalás c. előadásomnál én mindent elmondtam, és mondtam, hogy írjátok le, mert nem fogjátok érteni. Nem írtátok le, nem foglalkoztatok vele, ezért lett szar a dogátok, sajnálom, de magatokat szivatáttok meg... ^_^
Mennem kéne anyámnak kaját csinálni, de nincs kedvem hozzá, hogy most főzőcskézzek... Ááá megőrjít. Megvan, veszek neki kínait, egye azt, és becsülje, mert az utolsó fillérjeimet fogom rákölteni...
Erről jut eszembe, tegnap találtam itthon egy papír 10 forintost. :) Eszembe jutott, hogy a Forint az utolsókat rúgja, pedig én szeretem a magyar Forintot! Ez is hozzánk tartozik, a „mi” pénzünk, a mi kultúránk... Én nem szeretem az Euro-t, nem tudom miért, én sem tudom az okát, olyan idegen, és semmi köze hozzánk. Lesz egy fizető eszközünk, ami nem is a miénk, de használjuk. Szerintem az EU se lesz sokáig ilyen jó, amint elnézem a történelmünket... Amibe beléptünk, mind tönkre ment egy idő után, ez a „magyar szerencse”.
Nah jó öltözni kéne, és elindulni... -.-
„Nincs semmim, nincs helyem, csak a fejem, hogy a falba verjem.” Tankcsapda hangulat de régen hallgattam atya ég, de a szövegüket így is kívülről fújom. ;)
Ezzel búcsúzom is mára, remélhetőleg estéig haza érek...
Szifonváltáska! (igen, a képen a szőke, anyám, én meg a kissé mérges egyén a képen ^_^ )
