Először is Allison kommentjeire (aminek nagyon örült) válaszolok.
” amúgy nagyon durva, amit leírtál XDD (úgy durva, hogy nem te vagy durva, hanem a történet, szóval érted XDD)”
Értem, hogy a durvát hogy értetted, de szép levezetés volt tőled. ^_^

” -cehh, Alkonyat... :P mániás XD”
Az Alkonyatot nem fikázni itt, mert igenis jó, de tiszteletben tartom, hogy nem szereted.

” én meg visszaüzenem neked, hogy visszaszolgáltattam a dolgaidat, és még ha be is írsz a halál listádba, nekem egy seregnyi halálisten a szövetségesem, akik el tudják intézni, hogy ne kelljen meghalnom :P (protekcióóóm van, szívtad XDD bleee XP)”
Tényleg visszahoztad, úgy hogy már nem uszítom magam rád. :p De úgy is én nyertem volna, mert én vagyok a legerősebb és nekem is van „pár” szövetségesem. Bi-bi-biiii

” ééés egyetértek: éljen a biosz! XD” ----> IMÁDLAK!!! : )

"Tisztelt P. tanárnő!...” –sről pedig. Szerintem sokkal jobb úgy a tanulás, hogy mókásabbá teszik. De szerintem nem kapnék ilyen leveleket, max, ha majd Te írod őket… :P

”nah, írjál még-még mert ez kevés, nagggyon kevés, ez még egy elégségesre sem elég XDD na pápá ^^”
Köszönöm szépen, hogy noszogatsz az írásra és érdekel, amit írok. Mostanában egyszerűen nem volt időm rá, de most jó sok szabadidőm lesz, a jövőre nézve. Megpróbálok megfelelni neked ilyen téren, hogy két érettségi között legyen mit olvasnod. (Sok sikert holnap a biosz írásbelihez!)
Előreláthatólag úgy terveztem, hogy két hetente fogok írni. Hangsúlyozom, hogy próbálok írni két hetente. Legalább valamivel elfoglalom az agyamat…

Nah ezzel végeztem is, akkor rátérek ennek a bejegyzésnek a témájára.
(FIGYELEM: Ezt a részt csak egyszerűen muszáj voltam leírni. Nem vicces, ezért nem is kell elolvasni. Csak egy kis szelete a tényleges dolgaimnak, amit muszáj voltam kiadni magamból. És pont ide jött a dolog, szóval ennyi…)
Az okokra. Ez lesz az utolsó (remélhetőleg) ilyen eléggé rosszkedvű és mondjuk úgy, hogy gondolkodtató bejegyzésem.
Megváltoztam. Sok tekintetből, oldalról. Sokan mondták ezt, és én nem értettem, hogy mire értik. Hiszen én nem érzékeltem a változást, csak miután felhívták rá a figyelmemet.
Egyszerű: Komolyabb lettem, túlságosan is. Nem ment úgy a hülyülés, mint régebben. A poénok se jöttek maguktól. És többek közt, ezért sem írtam mostanában, mert megpróbáltam magam komolyabbá tenni, valaki miatt. Viszont rájöttem, hogy ez egyszerűen nem én vagyok, nem voltam régi önmagam. Ráébredtem sok mindenre mostanában, amit előtte a ködtől nem láttam, nem vettem észre. „Az álarcosbál csak alkalmi lehet.” Az emberek nem változnak túl sokat. Nem érdemes időt vesztegetni arra, hogy pótoljuk ami hiányzik. Ezzel mindent elmondtam asszem. Az elmúlt hónapban állandó stressz és idegeskedés, veszekedések tették ezt velem valószínűleg. Elfelejtettem, hogy milyen igazán jó kedvűnek lenni, és ahogy régi jó barátnőm mondaná: jó kedélyűnek. : )
Adnék egy jó tanácsot: Ha rugalmas vagy és hagysz másokat olyannak lenni, amilyenek, akkor egy rakás stressztől kíméled meg magad. Nagy igazság ezt megtanultam egy életre. A másik pedig az (kártyákkal szemléltetve), hogy: Az élet olyan, mint egy kártyajáték. A kiosztott lapok adottak, de ahogy játszod őket, az szabad akarat. De ha valaki ott áll fölötted és megmondja mit csinálj, az már nem szabad akarat. Na mindegy a lényeg, hogy mostantól nem engedem, hogy bárki meg akarjon változtatni. Újra a régi leszek, bár most nem igazán van jó kedvem, de sikerülni fog kilábalni ebből a gödörből. Hát kérem szépen nem csak móka és kacagás az élet, ezt most már ténylegesen megtapasztaltam. Nem minden szép álom végződik jól, de jobb felébredni, mielőtt rémálom lesz belőle. Levegőbe mondott ígéretek mit sem érnek. Értelmetlen harcnak szintén nincs. Ennyí.
És máris jobban éreztem magam, hogy újra ceruzát ragadhattam sok ideje először végre kirajzolhattam magam. A másik pedig természetesen a blog írás. Megígértem, vagyis próbálom ahhoz tartani magam, hogy nem írok többször ilyen hangnemben, ilyen dolgokat.
Ami volt elmúlt, szóval fel a fejjel. Felesleges ezen bánkódni, szomorkodni, nem igaz?
Áh na mindegy. Ígéretem szerint a következő bejegyzés már régi önmagamat fogja tükrözni remélhetőleg. ^_^

Az elkövetkezendő bejegyzések hozzám méltóak lesznek végre, nem csak az árnyékom. :)

Szifonváltáska ^_^